Analóg fotózás

Analóg fotózás

Sony A700

2015. július 09. - magnumurfi

Talán akkor csapjunk is bele.

Sony. Azt hiszem mindenki aki a 2004 es évek felé a digit korszak betörésénél a fotózással foglalkozott, az ismerte, olvasta a teszteket, érdeklődött, sokan talán vágyakoztak is Minoltáék tükrös digitjére a Dynax7d-re.

Nos a váz akkori viszonyokban volt 220 ezer ft körül mozgott, és a cég szerint profi váz volt. Küllemre egy az egyben d7 slr, de csak küllemre. Belül a film helyett egy 6 mpx es ccd, ami abban a korban  csúcs ccd-k közé tartozott, de maga a váz, nos  a d7 slr egy ici picit nagyobb tudással rendelkezett. Nagyon nem mennék bele de talán annyit mégis hogy

-d7d                                          d7slr

-1/4000                                     1/8000

-nincs AF segédfény                  van AF segédfény

-nincs fókuszkuplung                 Van fókuszkuplung.

Most így hirtelen ennyi jut eszembe, azért ezek még nem a legfontosabb kellékei egy váznak, de ha profi kategóriában filózunk akkor talán beleférne. Főleg ha figyelembe vesszük hogy a Dynax 9 1998 környékén nem tévedés 1/12500 záridővel exponálta a filmünket. Azért ennek tekintetében a d7d egy visszalépés.

 

No de most essen szó az a700 ról.

Itt ezeket a dolgokat mind megkapjuk, tehát a 8 ezres záridőt a kuplungot af segéd, és persze a nagyon masszív magnézium ház erős fém váz és nagyon szép megjelenés, roppant jó érzés kézbe venni. Az ember elhiszi hogy egy fullos gép van a kezében. A cég akkori legjobb váza volt, igaz ez időben keztés a dslr gyártást a Minoltától vásárolt licenceket és ezzel az A bajonett csatlakozást a vaku csatlakozást és hát gyakorlatilag minden szellemi tőkét. Így nyugodtan mondhatjuk a a Sony A700 a Minolta Dynax 7 unokája anyai ágon.

 A két tekerő helyett csak egyet kapunk az egyből tekerőkkel állítható expokorrekció, és a vaku korrekció hiányozhat, a keresőben helyet kappot a kis kijelző amivel nyomon kövthetjük az expó állítást amit a hátsó tekerővel, vagy  külön erre a célre odarakott gombal megtehetjük. A másik tárcsa megvan, itt található a psma menük, egy MR menü itt korábban mentett beálításokkal dolgozhatunk csak úgy mint a nagypapánál. Ami sokaknak szemetszúr az a motívumprogramok. Micsoda? Motívumprogramok egy profi vázon? Igen valóban. Ezt nekem is nehéz hova tenni de rajta vanna a gépen. Mellete a vaku, amely elég jó szolgálatot tehet ha nem számított helyzet adódik, vagy ha sok vakut szeretnénk elsütni. Én gyakran használom a wireless vakut és mellette még kettő soligor vaku slave módban csak hogy ne legyenek árnyékok.  Egy valami nagyon hiányzik. A d7 slr vázamon oldalt van egypici tárcsa, amivel vörsszemhatáscsökkentés, wireless, hátsó szinkron, és sima vaku között lehetett kiválasztani ami nekünk kellett. Itt ilyen nics, de azért a szép nagy lcd igen átgondolt és természetesen néhány gombnyomással már variálhatunk is. Ha sose lett volna d7 akkor sose hiányzik a tekerő, igen talán már sznobizmus hiszen azért a Minolta igen elkényeszette használóját. Olyan mint amikor az ember lejön az autópályáról és az első 2 km-en a 100 is tönymörgésnek tűnik.

Bár analóg fotó...

Bár itt alapvetően analóg fotóról van szó nézzünk néhány képet digt fronton is.

Itt az első. Egy sony a700 vas, ami nem más mint a Minolta Dynax 7 kettővel későbbi utódja.

A gép kezelése hasonlóan parádés mint a filmes elődé.

A magas iso azért itt a digit világban igen káros, bár azért a Sony kitett magáért.

Zenit-e 1970

Kezdjük a legelején

 

Apja  Németországban látta meg a napvilágot, és Prakticának hívták. Őt magát pedig a nagy Orosz Anyácska hozta a világra a Szovjetúnióban. Igazi igásló, és elpusztíthatatlan. Egyetlen dolog viheti a sírba, ha valaki nem használja, ugyanis ilyenkor szokott a zárszerkezet fogaskereke és maga a redőny megszorulni megakadni. Gyakori hiba, hogy egy tíz húsz éve polcon vagy padláson porosodó gép, záridői nem futnak le B záridőnél meg is akad. Az is előfordul az 500 as tól a 30 as záridőig bárhol hogy exponáló gomb lenyom, és csak akkor indul vissza a második redöny, ha felengedjük a gombot. Ez nem jó, viszont nem is végzetes. Ha nem akarjuk szétszedni akkor csupán egyetlen dolgot kell tennünk felhúzni elsütni. Felhúzni, elsütni. Meg fog javulni. Tehetünk egy kis műszersz olajat is bele. Az exponálo gombra nagyon picit cseppentünk majd nyomkodjuk. Ez megoldhatja, vagy ha megszorul a felhúzókar akkor is segít. Fontos viszont tudni, hogy ezek inkább tűzoltások. A legjobb szétszedni és kitakarítani. Előbb utóbb úgyis meg kell történnie egy ilyen idős gépnél.

Igazából ezzel el jutottunk a lényeghez. Ugyanis ezen kívül semmit nem kell tenni ahoz hogy jó legyen a masina. Csak használni használni használni. Hogy mind ezt megfejeljük egy picit hozzá kell tenni hogy igazi parádés képvilágot és minőséget kapunk ha az alapobikat használjuk. Indusztár 3,5/50. Kemény rajzolat és félelmetes élesség. Nem vicc. Nem igazán láttam még elérhető árban a mai modern optikák közül még csak hasonlót sem. Zeiss Tessar coppintás de 69 től gyártottak már saját optikák mert elfogytak a Német cuccok. A legenda szerint a Zeiss mérnökei megdöbbenve tapasztalták hogy a copy jobb mint az eredeti. Felépítését tekinve mondanom se kell hogy a világháborúra készítették. Szerintem ha leejtik utána jobban megy a fókusz. A 3,5 ös fényerő kevés lehet, sajnos ez tény, ezzel együtt kell élni. Vagy beszerezhetünk egy jó kis Heliost. Az Indusztárral ellentétben ezt nagyon sok verzióban készítették. Beugróblendés nem beugróblendés vagy beugrós, de van kapcsoló. 2/58 tehát már nagy fényerejűnek mondható, és azt kell mondanom ennél nagyobbra ritkán van szüksége egy amatőrnek. Persze nekem is van 1,4  1,8 as obim, de a kettes is teljesen rendben van. Digit vázon rekeszelni kell hogy penge legyen de filmesen nem. A rajzolata elmarad az Indusztártól viszont a Helios 3 tól fölfelé már kapott különböző bevonatokat, és egy elég modern külsőt.  E hez én a kettest ajánlom mert nincs beugróblende és szebbet firkál mint a többi, igaz nem sokkal. A háttérmosás elég jó szépen választja le a hátteret de nem úgy mint a tesó, a másik kedvencem a Jupiter 4/135. Klasszikus portréobi, kistele. Itt ami elkáprásztató és soha nem láttam jobbat még a nagyon drága obiknál sem az a háttérmosás. 9 lamellás blende szabályos kört alkot. A fókszgyűrű szépen nagyon hasznosan mozog. Jó a háttérmosás. A rajzolata kielégítő nem Indusztár de a Heliosnál jobb. Mai szemmel erős közepes. Jó a háttérmosása. Ami nekem még tetszik azok a szinei. Érdekes az ember azt hinné abban a korban inkább az FF volt a menő így azon volt a hangsúj de nem. Nagyon szép szinei vannak. Ja, és hihetetlen félelmetes a háttérmosás.

Van még ide való Jupiter 200 meg ami nagy vágyam egy Maszkutov 500. Meg persze Zeiss meg Praktikar obi, és néhány Japán.

Visszatérve a géphez zavaró lehet a keresőben megjelenő hosszanti csík. ez előfordul több gépemen is megjelent. Állítolag tipushiba. Javítása csere. Szerintem a gép helytelen tárolása miatt van, mert azok a gépek amik mindig is nálunk voltak szépen tárolva nem jött ez ki. Csak azokon a gépeken amiket vettem később.

A gép használata roppant praktikus. Én nagyon szeretem a fénymérő elhelyezését. Gyorsan le lehet olvasni az értékeket. Meglepő hogy a szeléncellás fénymérő eddig minden gépen jó volt. Nem csak működik hanem pontos is. Persze amennyire egy külsőfénymérő lehet. Mindenestre jó és van szitu amikor kifejezetten jó. Szerintem sokkal jobb mint a későbbi Zeniteken (ttl et 12xp 122).

 

 Zenit-Induszár 50

Keszthely Zenit-E Indusztár 50

Jpiter 135

Strucc úrfi Afrikamúzeum Balaton északipart

Indusztár 50

Echo

 

A vakuszinkron 30 nál van és ha a záridőtrcsa alatt kis pcköt x vagy m állás között kapcsolgatjuk a vaku előmelegitését aktiválhatjuk. Ennek már a 80 as évek vakujainál sem volt értelme, inkább a régebbi vakuknál ha nem akartunk sokat várni, és tudtuk hogy nemsokára villantani fogunk.

Összeségében azt gondolom hogy egy nagyonjó gép kiváló erdeketi KMZ által gyártott optikákkal hihetetlen élmény vele a fotózás.

Miről is lesz szó

Az első.

Körül belül egy éve ragadott meg a téma, az analóg fotózás. Most már ott tartok hogy nem tudom mi lenne velem nélküle. Persze ez csak vicc, de tény az életem komoly részét tölti ki.

A legszebb számomra, hogy az elejétől a végéig én tudom kidolgozni a képeket, így mindent én szabályzok. Itt kell megállni egy szóra, hogy akkor miért nincsenek igazán jó képeim. Hát azért mert nem vagyok jó fotós. Laboránsnak pedig max közepes. Viszont szeretem ezt csinálni és nekem ez számít.

Ennyi lenne a bemutatkozás az első bejegyzés készülőben. Témája a Zenit-E, de szó lesz későbbiekben a Praktica gépeimről a Zenit 122 ről a 12 XP ről, az EM ről Minolta dynax 500 si és számomra mindennek az alfája és omegája a Minolta Dynax 7. 10849011 826276120764047 2713283964954861418 o

 

süti beállítások módosítása